A korrózió egy elektrokémiai
folyamat. Ahhoz hogy a „címszereplőről” beszélhessünk, tisztázni kell, hogy mi
is az az elektrokémiai folyamat.
Kicsit
kémikusabban a definíció így szól: Az elektrokémiai
folyamatok heterogén redoxireakciók,
amelyekben az oxidáció és a redukció mindig a folyékony és a szilárd
halmazállapotú anyag érintkezési, más szóval
határfelületén megy végbe, térben egymástól elkülönítve, miközben elektromos
energia szolgáltatása vagy felhasználása történik.
Az
elektrokémia a kémiai és elektromos energia kölcsönös átalakulásával
foglalkozik, azokat a folyamatokat és jelenségeket tárgyalja, amelyek az ionos
rendszerekben, valamint az ionos rendszer - fém (fémes vezető) illetve
félvezető határán (elektródokon) lépnek fel.
Azonban tudni kell, hogy az elektrokémiai reakciók - a hasonlóság ellenére-
nem azonosak a kémiai redoxireakciókkal.
Az elektrokémiai rendszer részei:
·
Elektrolit: szabadon
mozgó elektronokat tartalmazó oldat vagy olvadék, amely vezeti az áramot.
·
Elektród: az
elektrolitoldattal közvetlenül érintkező fémes vezető.
·
Fémes vezető: fémhuzal,
amely összeköti az elektródokat, biztosítja az elektronok áramlását az
elektródok között
De nézzük inkább kicsit
hétköznapibb szemmel a dolgokat! A korrózió egy olyan önmagától végbemenő, energia-felszabadulással
járó folyamat, amely a szerkezeti anyag pusztulásához vezet. Ez a károsodás a
felületen indul meg és a környezet kémiai vagy elektrokémiai hatására
alkalmatlanná teszi az anyagot a rendeltetés szerinti felhasználásra.
A rozsdásodás a fémek, elsősorban a vas hátrányos
tulajdonsága. Előbb-utóbb kialakul a porózus, lyukacsos felszín, amely már
inkább az eredeti érchez, sem mint a fémhez hasonlít, és így természetesen, az
eredeti szerepét a tárgy már többé nem töltheti be.
A korrózió a megtermelt acélnak és egyéb fémnek kb.
az egyharmad-részét teszi tönkre évente. Ez úgy értendő, hogy igen sok
berendezésünk, szerkezetünk 3 év alatt használhatatlanná válik. De a fémek
mellett az egyéb szerkezeti anyagok, mint pl. a beton, a műanyagok, és a fa
stb. szintén előbb-utóbb elpusztulnak, elkorrodálnak. A korrózió mindenképpen
bekövetkezik, nem mindegy azonban, hogy milyen gyorsan megy végbe. A
korrózióvédelemnek éppen az a feladata, hogy a korrózió sebességét valamiképpen
(aktív vagy passzív módon) befolyásolja, csökkentse.
Akkor nézzük a fémes szerkezeti
anyagok korrózióját!
A korrózió, mint már mondtuk, a szerkezeti anyagok
tönkremenetele, a velük érintkező környezettel való kölcsönhatásban. A
környezetet ebből a szempontból korróziós közegnek nevezzük.
A
korróziós károk az alábbiak szerint osztályozhatóak:
-
A külalak, az esztétikus megjelenés károsodás
-
A beruházási, működési és fenntartási költségek növekedése. Gyakran
előfordul, hogy a korróziónak kitett szerkezeteket a majdani károsodásra
számítva túlméretezik. Ez jelentős beruházási költségtöbbletet jelent.
-
A gyártmányok szennyeződése a gyártó berendezések korróziója
következtében (pl. a gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban, és átlátszó
műanyagok gyártásakor megengedhetetlen.)
-
A környezet szennyeződése: maguk a korrózió termékei (vizek rézzel vagy
ólommal való szennyeződése), vagy a tárolók, vezetők korróziója következtében
kiömlő anyagok (pl. mérgező, radioaktív, gyúlékony és robbanékony anyagok)
környezeti szennyeződést okozhatnak.
-
A biztonsági faktorok leromlása: a műtárgyak, berendezések és járművek
a korrózió következtében olyan mértékű tönkremenetelt szenvedhetnek, hogy a
biztonságos működési és a balesetvédelmi követelményeknek nem felel meg.
-
A termelés és működés időszakos kiesése: a korróziót szenvedett
berendezéseket és alkatrészeket ki kell cserélni, ill. javítani kell.
Természetesen ebből következően komoly anyagi kár keletkezhet.
-
Értékes anyagokban beálló veszteségek: egyes esetekben (pl. a
berendezések kilyukadása) olyan értékes anyagok mehetnek a korrózió
következtében tönkre, amelyeknek költsége túlhaladja az egyéb korróziós
veszteségeket.
Megjelenési
formák:
Egyenletes korrózióról akkor beszélünk, ha az egész
felület nagyjából egyforma mértékben korrodálódik. Ennek következtében a
szerkezeti anyag elvékonyodik, de ha a károsodás nem nagy mértékű, akkor a
berendezés sokáig eleget tehet a feladatának.

A helyi korrózió abban különbözik az egyenletestől,
hogy itt a károsodás, a fémfelületeknek csak kis részére terjed ki.

A lyukkorrózió vagy pitting. Itt logikusan csak
lyukak keletkeznek.